Háj, Szeva, Csöcs!

Nos, rájöttem hogy a blogolás stresszoldó, vagy legalább is az írás, de annak önmagában semmi értelme, ha nem olvassa senki (nem mintha ezt sokan olvasnák :-D)

Szóval elgondolkodom azon hogy milenne ha újra írnék egykét sort néhanapján? Mármint, még mindig nem tudni mi van a hülyeség határain túl, de az már tuti hogy a sárga köves úton haladunk. Emellett rájöttem hogy tökjó mindenbe belekezdeni aztán megunni, ha az embernek nincsenek álmai, aztán arra is rájöttem hogy tök rövid az élet, szóval elég az álmodozásból, mert ha elsuhan mellettem mint egy gyorsvonat akkor futhatok utánna, max reménykedhetek hogy a következő nem üt el... :-D

Szóval mindenki kösse fel a gatyáját/tangáját, mert az élet bizony visszanyal, méghozzá itt, a nyali.blog.hu-n!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.